Nánai István színikritikus írása az Szekrénymesék bemutatójáról

Nánai István színikritikus írása az Szekrénymesék bemutatójáról

Minden lakásban van legalább egy szekrény, s a legrendszeretőbb családban is e szekrényben vagy szekrényekben hónapról hónapra, évről évre gyűlik a holmi. Hogy mi minden található egy ilyen tároló helyen, az többnyire csak nagytakarításkor vagy költözéskor derül ki. Rég elfelejtett ruhaneműk, elveszettnek hitt csecsebecsék, itt-ott megbújó emlékek kerülhetnek elő, s idézhetik a múltat.
Ilyen szekrényről s a benne meglapuló kincsekről írt mesefüzért Mosonyi Alíz, amelyből tárgyanimációs bábjátékot írt és rendezett Székely Andrea.

A Mikulás Aranyszamárral érkezett

A Mikulás Aranyszamárral érkezett

No nem! Nem akarom átdolgozni az évtizedek óta élő hagyományt. A Mikulás csak jöjjön rénszarvasaival gyermekeinkhez minden évben.

Mégis 2007. december 6-án az Aranyszamár hozta el a Mikulást óvodánkba: az Aranyszamár bábszínház.
De kezdjük az elején.

Minden hónapban van egy nap, amikor zenészek, bábművészek, színészek, bűvészek teszik hangulatossá gyermekeink hétköznapjait, nyitogatják a művészetek felé vezető kapukat.

Október egyik délelőttjén is várakozással telve ültünk vagy 80 gyerekkel egy esztétikus paravánnal szemben és vártuk a mesét. Két locsi-fecsi leányka jelent meg a színen, akiknek tényleg el is hittük, hogy a meséket hallgatják szívesebben, nem pedig a napi híradót.