Körforgás (Aranyszamár Bábszínház)

Idén harmadszorra rendezték meg a Bakáts Feszt névre hallgató ferencvárosi kulturális fesztivált. A zenei, képzőművészeti és gasztronómiai kínálat mellett színházi előadások is szerepeltek a programban, amelyeket úgy válogattak össze, hogy a kerület színházai mutatkozhassanak meg a helyi és vendég nézőknek. Így került a gyerekprogramba (a fizetős felnőtt előadásokkal szemben ingyenesen) a Stúdió K Színház kritikusdíjas Szamár a torony tetején című előadása, a Turay Ida Színháztól A kis suszter és az Aranyszamár Bábszínház csecsemőszínháza, a Körforgás. Utóbbit az esőre álló idő miatt a Kálvin udvar helyett végül a Pinceszínházban tartották meg, és a vasárnapi családi nap keretében a Török Pál utcában játszóházat, a szemben lévő Rombusz udvarban Palya Bea-koncertet is talált, aki előadás után még maradt volna.

Körforgás

A színlap szerint a Körforgást az alkotók másfél és 3 éves kor között ajánlják, és a közönség gyerekrészének összetétele nagyjából meg is felelt ennek, bár voltak kicsit kisebbek és nagyobbak is. Hogy a játék pontosan eltalálta a célkorosztályt, arra az volt a legfőbb bizonyíték, amit az egyik kislány válaszolt az Érsek-Csanádi Gyöngyi által az előadás végén feltett, ki volt a mese főszereplője kérdésre. Én – vágta rá határozottan. És ez jóval pontosabb és fontosabb válasz volt, mint amit vártak tőle, tudniillik, hogy egy kukac lett volna a főhős. (A kérdést az indokolta, hogy a játékrészben a gyerekek is kaptak egy-egy kukacot.) Felnőtt fejjel persze különösebb biológiai ismeretek nélkül is össze lehet rakni, hogy a játék végigköveti egy lepke életét a peteléttől a hernyó állapoton keresztül a bebábozódásig, majd a lepkévé válásig. (Jó, bevallom, rákerestem a neten, hogy nem tévedek-e.)

A kicsik azonban vélhetően nem ezért nézték tátott szájjal a színpadon történteket, hanem mert megfogta őket az előadás játékossága, az, hogy néhány egyszerű színes csőbe mennyi mindent bele lehet látni, és mennyiféle hangon szólalhat meg. Őket nem a kihámozható történet, hanem az előadás világa kötötte le. A figyelmük pedig ott lankadt, amikor az alkotók törekedtek a „biológiai hűségre”, és egy labirintusszerű díszletelemben a peték hernyóvá válását, majd a bebábozódást mutatták meg.

A díszlet egyébként is kettős hatást kelt. A nagyobbik elem vonzza a szemet élénk színeivel, a formák sokaságával. (A gyerekek nem is állták meg, már az előadás előtt „letámadták”.) Ugyanakkor kissé eklektikus látvány az egymás mellett álló, két különböző stílusú díszletelem. A kevesebb itt több lenne, már csak azért is, mert a nagyobbik elem önmagában is sokféle formát, alakzatot mutat meg: kockák, csíkok, körök, víz és föld, fa és virág rejlik benne, és ide kerülnek a mágnessel a színpad mögül mozgatható lények is. (Nehéz eldönteni, hogy amikor egyik-másik leesik, az véletlen „mágneshiba” vagy tudatos baleset-e, Baranyai Anita annyira jól reagál ezekre a helyzetekre.) Az inkább demonstrációs táblára emlékeztető „labirintus” elüt tőle. Mindehhez a játék végén még egy, a levegőelemet jelképező rojtfüggöny is csatlakozik.

A két színésznő, Baranyai Anita és Érsek-Csanádi Gyöngyi érzékenyen, természetes közvetlenséggel fordulnak a gyerekekhez. Játékukban jól eltalálják a kicsit elrajzolt, de még nem harsány vagy mesterséges játékmód közötti mezsgyét, a megfelelő intenzitású gesztusokat. A szavak nélküli, kizárólag hangokkal és némi halandzsával operáló előadáshoz Baranyai Anita egészen meglepő hangokat is képes hozzátenni.

Körforgás

Ahogy ez a csecsemőszínházi előadásokban megszokott, az előadást közös játék követi. Ezt most két részre osztották. Először minden gyerek kapott egy „főszereplő” kukacot, akinek Érsek-Csanádi Gyöngyi és egy, a játékba bevont apuka segítségével végigjátszották egy napját. Ehhez az irányított játékhoz kevesen tudtak aktívan kapcsolódni, a kicsik inkább csak nézték. A játéknak arra a részére azonban, amikor bemehettek a díszletbe, és kézbe vehették, kipróbálhatták az előadásban látott tárgyakat, szinte mindenki vevő volt.

Turbuly Lilla

(Színházi Kritikusok Céhe)

Körforgás – rezgék kicsiknek (Aranyszamár Bábszínház)
Játsszák: Baranyai Anita és Érsek-Csanádi Gyöngyi
Tervezői ötletek: Szalai György
Zenei munkatárs: Gyulai Csaba
Díszlet, látvány kivitelezés: Tóth Zsuzsa és Kakuszi Zoltán
A Bakáts Feszt rendezvénye a Pinceszínházban, 2018. augusztus 26., kb. 40 néző

Forrás

Következő előadások

Január 10. 10h Fehérvárcsurgó/ Máté Angi: Volt egyszer egy...
Január 12. 10h Lipták Villa/ Kocsis Rozi: Farkasbarkas és Rókakoma
Január 15. 14h és 15h Bp., Németh Imre Ált.Isk.: Szász Ilona: A Holdkirály palotája
Január 18. 16h Kecskemét/ Csukás István: Pom Pom meséi
Január 19. 10h Hatszín Teátrum/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány
Január 20. 10h Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Ált.Isk./ Szász Ilona: A Holdkirály palotája
Január 21. 9h30 és 11h Eötvös 10/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 22. 10h és 11h Kós Károly Ált.Isk./ Szász Ilona: Az állatok nyelvén tudó juhász
Január 24. 9h és 10h30 Klebelsberg Kultúrkúria/ Kocsis Rozi: Farkasbarkas és Rókakoma
Január 25. 10h Dési Huber Műv.Ház/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 26. 10h Újpalotai Közösségi Ház/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 27. 11h és 13h Vác/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány (Lázár Ervin Program)
Január 28. 11h és 13h Szentendre/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány (Lázár Ervin Program)

Legutóbbi hírek