Milyen lenne a legsúlyosabb lételméleti kérdéseket feszegető Peer Gynt, ha olyan nézők számára írnák át, akik legfontosabb döntési helyzete momentán a játszótér és a nézőtér közötti tartózkodás előnyeiről és hátrányairól szól (van mászóka vagy nincs, jópofák a bábok vagy épp nincsenek) – gondolhatták az Aranyszamár Bábszínházban.
Nem minden történet ér jó véget. Nem minden szerelem lel viszonzásra. Az erőfeszítést, áldozatot nem mindig koronázza siker. Nem kimondottan gyakori tanulságok ezek a mesék világában, és valahogy nehéz is őket elképzelni egy öt éven felülieknek ajánlott, zenés bábjáték formájában mondjuk délelőtt tizenegykor.
Ki ne ismerné A kis hableány történetét. Vagyis, várjunk csak. Ki ismeri a szomorú sorsú sellő valódi történetét?
Idén harmadszorra rendezték meg a Bakáts Feszt névre hallgató ferencvárosi kulturális fesztivált. A zenei, képzőművészeti és gasztronómiai kínálat mellett színházi előadások is szerepeltek a programban, így került a gyerekprogramba az Aranyszamár Bábszínház csecsemőszínháza, a Körforgás is.
A gyerekszínházban az is jó, hogy a közönsége folyamatosan megújul. A Mesék a Tejúton túlról eredeti bemutatója idején, 2012-ben született babák mára, életkorukat tekintve, az előadás ideális közönségévé cseperedtek.
Gyöngyi utánozhatatlan karakter mind a színpadon, mind az életben. Az általa alapított színház, az Aranyszamár Bábszínház összeforrott nevével. 2017. november 11-én ünneplik a színház 20. születésnapját a Ferencvárosi Művelődési Központban.
