A hiányzó anya
Ahogy a legtöbb gyerekelőadásnál tapasztalom, a Péter és a csodaágy esetében is a történet, a szöveg és a színészi játék a produkció erős elemei.
A varázsecset és a ponty
Ki emlékszik Nemes Nagy Ágnes Aranyecset című, gyönyörű történetére, amelyet szerzőnk az emberiség közös mítoszkincséből, illetve keleti mesékből (az Ezeregyéjszaka meséinek hatása ordít a sorokból, a többi ősmítosz-ősmese jelenléte már áttételesebb) kompilált?
Mit ér egy nagymama kiskutyák nélkül? – Bertalan és Barnabás
Ha az ember gyerekszínházba megy egy mosolygós vasárnap reggelen, aligha várja, hogy egy kedves, idősebb néni és férje otthonában találja majd magát – vagyis azt találja majd a színpadon –, akik között fel sem merül az a téma, ami máris ismerősebbé tenné a szituációt, hogy „mikor érkezik már meg a kis unokám, hiszen mindjárt kész a szilvás gombóc”. Sőt: az asztalra pezsgő kerül – alkohol, gyerekelőadásban! még ilyet! –, és amikor a kedves, idősebb bácsi hazaér, rögvest azon kezd pörölni, hogy a boltos már harminchét éve rosszul ad neki vissza, és igaz, hogy csak öt forintról van szó, na de ennyi év alatt minden szombaton…
Főleg a pacifista sün – Volt egyszer egy…
Nem igényel rendkívüli éleslátást annak megállapítása, hogy az egyszemélyes gyerekelőadás sikerültségének két meghatározó eleme van: maga az anyag és aki előáll vele. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a produkció milyen korú közönséget céloz meg. Minél kisebbek a nézők, valószínűleg annál erősebb tényező az előadó hozzáértése, tapasztalata, színészi ereje, személyes szuggesztivitása.
Bábokkal a csúcsra
Tíz évvel ezelőtt egy romos istállóban kezdtek próbálni, első előadásukat pedig egy autó tetején tartották, mára az Aranyszamár Bábszínház tagjai Magyarország legkeresettebb előadói közé tartoznak. Elkísértük a társulat tagjait egy előadásra, hogy kiderítsük sikerük titkát.
Amikor megkerestük őket, éppen egy iskolai csoport előtt készültek fellépni. Előadás előtt alig fél órával értünk oda a megbeszélt találkozóra, de az alapítók, Érsek-Csanádi Gyöngyi és Strausz Tünde, valamint az egyesület tiszteletbeli tagja, Mátyás Zoltán még javában pakolták a díszletet.
Nánai István színikritikus írása az Szekrénymesék bemutatójáról
Minden lakásban van legalább egy szekrény, s a legrendszeretőbb családban is e szekrényben vagy szekrényekben hónapról hónapra, évről évre gyűlik a holmi. Hogy mi minden található egy ilyen tároló helyen, az többnyire csak nagytakarításkor vagy költözéskor derül ki. Rég elfelejtett ruhaneműk, elveszettnek hitt csecsebecsék, itt-ott megbújó emlékek kerülhetnek elő, s idézhetik a múltat.
Ilyen szekrényről s a benne meglapuló kincsekről írt mesefüzért Mosonyi Alíz, amelyből tárgyanimációs bábjátékot írt és rendezett Székely Andrea.
