Ki ne ismerné A kis hableány történetét. Vagyis, várjunk csak. Ki ismeri a szomorú sorsú sellő valódi történetét? Ez utóbbiak valószínűleg jóval kevesebben vannak. Walt Disney térhódítása óta ugyanis eléggé megváltoztak a régi mesék. Nem mondom, hogy eltorzultak, mert ez a negatív jelző nem minden esetben állja meg a helyét, de azért…

Az adaptációk korát éljük. Nincs új a nap alatt (dehogy nincs), de tömegével akadnak olyan régi mesék, melyek mondanivalója ma is érvényes. De a mai befogadó már másmilyen – egy kis csavarral, változtatással fel lehet frissíteni az alaptörténetet. Így aztán az eredeti verziók apránként feledésbe merülnek, de újbóli felbukkanásuk új színt ad a mesének. Ez történt most a Hatszín Teátrumban is. Szabó Attila úgy írta át A kis hableányt, hogy valójában visszatért az eredeti meséhez. Az Aranyszamár Színház pedig az új dramaturgiának megfelelően igen jól megoldott színpadi verziót tálal.

A főszereplő hableány megment egy fuldokló királyfit, beleszeret, és onnantól kezdve ember szeretne lenni. A kívánságot teljesítheti a boszorka, ennek azonban ára van. A hableányka vállalja a kockázatot. De a királyfi mást választ menyasszonyának, a szépséges sellő pedig tajtékká válik, majd csillag lesz belőle.

A Jókai utcai kis hableány története szívfacsaró (Andersen minden meséje végtelenül szomorú) ötletesen, színesen megjelenítve. A színpad középpontjában egy sokféleképpen forgatható szerkezet (a cirkuszban használatos nevén karusszel) áll, melynek különböző felületei válnak tengerré, mélységgé, szárazfölddé a bábelőadás során.

A történetmondás (narráció) a bábszínészek feladata – tehát hol előbújnak a bábok mellől, hol visszalépnek bábmozgatókká, és a szereplők hangján szólalnak meg. Ezt a ki-belépkedést segítik az egymással harmonizáló színek, fények, bábok, a művészek játéka bevonja a nézőt a mesébe.

A közönség – legalábbis az a része, melynek az előadás való – tátott szájjal figyel. A szülőnek azonban fontos végiggondolnia, hogy a darab nem óvodásoknak szól. Ötéves kor alatt nem ajánlható, kisiskolásoknak annál inkább. Ők ugyanis – akarják, nem akarják – lassanként már szembesülnek a valósággal, hogy nem minden történet vége jó. Az életben is előfordul, hogy valami elszomorítja az embert. Megesik, hogy nincs jó döntés, vagy éppen rosszul döntünk, és vállalnunk kell ennek következményeit.

A történetet időnként zene (Bakos Árpád) és ének kíséri, a rendező Bartal Kiss Rita minden eszközt felhasznál, hogy a gyermekek jól szórakozzanak, az egyórás, szünet nélküli előadás minden perce lekösse őket. Jól tudja, hogy a gyermekek türelme pont ennyire van kalibrálva.

Fotók: Lakos Gábor/Hatszín Teátrum

Andersen, Szabó Árpád: A kis hableány
Dramaturg: Szabó Attila
Rendező, báb- és látványtervező: Bartal Kiss Rita
Zeneszerző: Bakos Árpád
Kivitelező: Nagy Kovács Géza
Színészek: Baranyai Anita, Erdei Gergő, Érsek-Csanádi Gyöngyi

Hatszín Teátrum
1066 Budapest, Jókai u. 6.

Következő előadások

Január 10. 10h Fehérvárcsurgó/ Máté Angi: Volt egyszer egy...
Január 12. 10h Lipták Villa/ Kocsis Rozi: Farkasbarkas és Rókakoma
Január 15. 14h és 15h Bp., Németh Imre Ált.Isk.: Szász Ilona: A Holdkirály palotája
Január 18. 16h Kecskemét/ Csukás István: Pom Pom meséi
Január 19. 10h Hatszín Teátrum/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány
Január 20. 10h Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Ált.Isk./ Szász Ilona: A Holdkirály palotája
Január 21. 9h30 és 11h Eötvös 10/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 22. 10h és 11h Kós Károly Ált.Isk./ Szász Ilona: Az állatok nyelvén tudó juhász
Január 24. 9h és 10h30 Klebelsberg Kultúrkúria/ Kocsis Rozi: Farkasbarkas és Rókakoma
Január 25. 10h Dési Huber Műv.Ház/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 26. 10h Újpalotai Közösségi Ház/ Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról
Január 27. 11h és 13h Vác/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány (Lázár Ervin Program)
Január 28. 11h és 13h Szentendre/ H.C.Andersen-Szabó Attila: A kis hableány (Lázár Ervin Program)

Legutóbbi hírek